Díjat kapott a Könyvhéten az ELTE Legendák

2026-06-11 00:00:00 Farmosi Nóra

hírkép

Az ELTE Legendák című antológia elismerésben részesült az Ünnepi Könyvhéten, a budapesti Vörösmarty téren rendezett díjátadón.



A kitüntetést Kiss Róbert Richard, az ELTE Legendák kötet szerkesztője, valamint Tóth Tibor, az Eötvös Kiadó vezetője vette át Karácsony Gergely főpolgármestertől, Tarr Zoltán kulturális miniszter jelenlétében - írta a MyBuda.

Az ELTE Legendák különleges vállalkozás: a kötet neves szerzők novelláit, verseit és egyéb alkotásait gyűjti egybe. Az antológia szerzőit egy közös pont köti össze: valamennyien az Eötvös Loránd Tudományegyetem egykori hallgatói. A könyv célja, hogy bemutassa az egyetemhez kötődő alkotók sokszínűségét, és egyetlen kötetben adjon képet irodalmi és kulturális örökségükről.

A szerzők között számos ismert író, költő, újságíró és közéleti személyiség szerepel, így a kötet egyszerre nyújt irodalmi élményt és korrajzot. Az antológia több generáció alkotóit kapcsolja össze, miközben közös nevezőként az ELTE szellemiségét állítja a középpontba.

A Vörösmarty téren csütörtökön megnyílt 97. Ünnepi Könyvhét a magyar könyvszakma egyik legfontosabb eseménye. A rendezvényen kiadók, szerzők és olvasók találkozhatnak, miközben könyvbemutatók, dedikálások és kulturális programok várják az érdeklődőket. A megnyitón Tarr Zoltán kulturális miniszter a könyvpiac helyzetéről és a kulturális életet érintő tervezett intézkedésekről is beszélt. A könyvszakma szereplői üdvözölték a bejelentett változtatásokat, amelyek a könyvkiadás és az olvasáskultúra támogatását célozzák.

A megnyitó egyik kiemelt vendége David Szalay Booker-díjas író volt, aki személyes hangvételű beszédében Magyarországhoz fűződő kapcsolatáról mesélt. Felidézte, hogy fiatalon a Magyar Rádió angol nyelvű adásánál dolgozott, ahol először kapott honoráriumot írásaiért, és azt is, hogy egykori főnöke, Charlie Coutts már akkor megjósolta számára az írói pályát.

Szalay beszédének egyik legerősebb része identitásáról és Magyarországhoz fűződő különleges kapcsolatáról szólt:

„Esetem annyiban szokatlanabb a többinél, hogy nemcsak az egyik szülőm magyar: nekem a gyerekeim is magyarok. Itt nőnek fel, hamisítatlan helybeliekként, anyanyelvi beszélőkként, amilyen én már soha nem leszek.

Emiatt aztán egyre inkább úgy érzem, afféle egygenerációs rendellenesség vagyok. Az elődeim és az utódaim is magyarok, csak én magam nem vagyok rendes magyar. Csupán egy vargabetű. Holtág. Bennfentes kívülálló, aki ide is tartozik, meg nem is, aki sehol sincs igazán otthon. Ami, azt hiszem, a művész örökérvényű pozíciója.”

Az író arról is beszélt, hogy a múlt hónapban megjelent regénye, az A test (Flesh) jelentős részben magyarországi élményeiből táplálkozik. Úgy fogalmazott: bár nem magyar író, könyve a maga titokzatos, megfoghatatlan, kísérteties módján valahol magyar könyv, amely Magyarország és egy másik világ közötti szürke zónában létezik