A Mezőföld jövője tudományos alapokon
2026-04-02 00:00:00 Farmosi Nóra
A Kodolányi János Egyetem kutatóinak közreműködésével új, hiánypótló tanulmánykötet jelent meg a mezőföldi térség társadalmi, gazdasági és demográfiai folyamatairól. A „Mezőföld tanulmányok 2023–2025” című kiadvány több tudományterület eredményeit integrálva kíván megalapozott tudásbázist nyújtani a térségi döntéshozók és fejlesztési szereplők számára.
A kötet bemutatóján Varga Kornél Csaba, a kutatás szerkesztője hangsúlyozta: a publikáció nem csupán tudományos eredményeket összegző munka, hanem egy hosszabb távú kutatási program első állomása. A cél egy olyan sorozat elindítása, amely rendszeresen vizsgálja a térség aktuális kihívásait, és hozzájárul a stratégiai tervezéshez.
A rendezvényen felszólaló Varga Gábor, a térség országgyűlési képviselője kiemelte a közösségek szerepét a térség fejlődésében, hangsúlyozva, hogy a mezőföldi települések ereje elsősorban az ott élők összetartásában rejlik. Mint fogalmazott:
„A térség legnagyobb erőssége az itt élő közösségekben rejlik. Ha ezek a közösségek képesek együtt gondolkodni és cselekedni, akkor nemcsak a múlt kihívásaira tudnak választ adni, hanem a jövőt is tudatosabban, erősebb alapokra építve tervezhetik.”
A rendezvényen a kötet bemutatóján részt vettek és egy kerekasztal-beszélgetés keretében vitatták meg a tanulmányokban feltárt kihívásokat az alábbi szakértők: Dr. Obádivics Csilla, Dr. Kulcsár László, Turzó-Németh Violetta, Dr. Pitlik László és Mahler Balázs. A beszélgetés középpontjában a térség jövőjét meghatározó társadalmi, gazdasági és technológiai folyamatok álltak.
A kötet hat tanulmánya komplex módon közelíti meg a mezőföldi térség helyzetét. Kiemelt szerepet kap a demográfiai elemzés, amely rámutat: a térségben – az országos trendekhez hasonlóan – tartós népességcsökkenés figyelhető meg. A vizsgált járásokban a természetes fogyás és az elvándorlás egyaránt meghatározó tényező, ami hosszú távon a korstruktúra elöregedéséhez vezet. A kutatók szerint a folyamat megfordításának kulcsa a fiatalok megtartása és a térség vonzerejének növelése.
A tanulmányok egyik innovatív eleme a mesterséges intelligencia alkalmazása a térségi elemzésekben, amely új lehetőségeket nyit a komplex társadalmi-gazdasági összefüggések feltárásában. Emellett hangsúlyt kap a reziliencia kérdésköre is: a kutatások szerint az erős, együttműködő közösségek kulcsszerepet játszanak a válságok kezelésében és a fejlődési pályák stabilizálásában.
A kötet foglalkozik a munkaerőpiac és a képzés kapcsolatával is. Az eredmények rámutatnak: a térség fejlődése szempontjából elengedhetetlen az élethosszig tartó tanulás erősítése és a képzett munkaerő helyben tartása.
A szerzők reményei szerint a tanulmánykötet nemcsak tudományos szempontból jelent előrelépést, hanem gyakorlati iránymutatást is nyújt a helyi döntéshozók számára, hozzájárulva egy fenntarthatóbb és versenyképesebb mezőföldi térség kialakításához.