Politikai zűrzavar vár Csehországra ?

2017-10-22 15:22:00 j.protic

Alapjaiban rengették meg a csehországi pártrendszert a hétvégi képviselőházi választások: a hagyományos, ideológiai profillal rendelkező tömörülések visszaszorultak, míg az eddigi párteliteket élesen bíráló csoportosulások megerősödtek és előtérbe kerültek - röviden így lehetne értékelni a mostani cseh parlamenti alsóházi választás eredményeit.

 

A másik lényeges megállapítás: bár a szlovák származású multimilliárdos, Andrej Babiš vezette ANO mozgalom szokatlanul nagyarányú győzelmet aratott, nehéz és bonyolult kormányalakításra lehet számítani.

 

A legfőbb problémát maga Andrej Babiš jelenti, aki ellen büntetőeljárás van folyamatban az európai uniós támogatásokkal való visszaélés gyanúja miatt. Erre hivatkozva jelenleg a parlamenti pártok többsége elutasítja a vele való kormányzati együttműködést. Megfigyelők azonban arra számítanak, hogy ez változni fog.

Az 1993-ban alakult Csehországban eddig még sosem történt meg, hogy a 200 tagú képviselőházban a választások győztesének háromszor annyi, 78 mandátuma legyen, mint a második helyezettnek: a Polgári Demokratikus Párt (ODS) 25 helyet szerzett. A korábbi választásokon ez a különbség minden esetben minimális volt.

Újdonság az is, hogy a képviselőházban kilenc párt foglal majd helyett. Az eddigi legtöbb hét volt. Új a Cseh Kalózpárt, illetve a Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) mozgalom. Mindkét tömörülés a hagyományos pártok kemény kritikusa.

A választásokon súlyos vereséget szenvedett a Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD), a Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSČM), valamint a jobboldali TOP 09 párt. A szociáldemokraták és a kommunisták történetük legrosszabb eredményét érték el, ennek ellenére egyik párt elnöke sem jelezte lemondását. Miroslav Kalousek, a TOP 09 elnöke felhívását, hogy a jobboldal vonja szorosabbra együttműködését, Petr Fiala, az ODS elnöke azonnal visszautasította.

Az államfő minden bizonnyal a választások győztesének, Andrej Babišnak ad kormányalakítási megbízatást, ahogy ezt már korábban jelezte. A választások utáni lépések forgatókönyvét Miloš Zeman lényegében már előre meghatározta azon bejelentésével, hogy előbb konzultálni akar a pártvezetőkkel, és csak szabályok engedélyezte utolsó, a választások utáni 30. napra hívja össze az új képviselőház alakuló ülését. Általános a vélemény, hogy Zeman ezzel a saját szerepét is megerősítette. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy januárban elnökválasztás lesz Csehországban, amelyen Zeman szeretné megvédeni bársonyszékét. Bár Csehországban az elnököt közvetlenül választják meg, a pártok álláspontja, hogy kit támogatnak, fontos szerepet kap a folyamatban.

Andrej Babiš a választási eredmény ismeretében szintén azonnal lépett, és haladéktalanul konzultációra szólította fel a parlamentbe bejutott pártok elnökeit. A javasolt téma az új képviselőház megalakulása, amely nélkül a további politikai lépések lehetetlenek. Babiš ugyanakkor elismerte, hogy a találkozókat a kormányalakítással kapcsolatos kérdések megvitatására is ki szeretné használni.

Prágában általános a várakozás, hogy minden probléma ellenére Andrej Babiš lesz az új miniszterelnök. Az, hogy kik lesznek az ANO partnerei, egyelőre nyitott. A leggyakrabban a Tomio Okamura vezette, bevándorlás-ellenes SPD-t és a kommunistákat emlegetik, akik ezt nem is zárják ki. Babiš azonban azt mondta, hogy velük nem kíván összeállni, s mozgalma programjához legközelebb állónak a Polgári Demokratikus Pártot, a szociáldemokratákat, valamint a Polgármesterek és Függetlenek (STAN) mozgalmat nevezte meg. Azok viszont az ő személyét utasítják el.

Az első kommentárok szerint leginkább számításba jöhet az eddigi hármas koalíció (ANO, ČSSD, kereszténydemokraták) folyatása, az ANO-SPD-KSČM koalíció, esetleg az ANO-ODS koalíció, és nem zárható ki egy kisebbségi kormány megalakulása sem. Az ANO nélküli kormány gyakorlatilag elképzelhetetlen.

Elemzők úgy vélik: Csehországra izgalmas és bonyolult kormányalakítási tárgyalások várnak, amelyek gyorsak is lehetnek, de nagyon el is húzódhatnak.