2016-11-22 16:03:00 V.J.
Kevesen vannak, akik Földes Imre nevét ne ismernék a hazai zenei életben. Zenetörténeti előadásait egész generációk élvezték az elmúlt több, mint hatvan évben. Hivatásának tekinti, hogy a zenét, az emberi kultúrát minél szélesebb körben terjessze. Szerényen, céltudatosan és hatalmas szeretettel.
Erkel Ferenc- díjas zenetörténész, zenepedagógus 1960-ban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés szakán diplomázott. Zeneelméletet, zenetörténetet tanított az Iparművészeti Főiskolán, a Zeneakadémia Tanárképző Intézetében és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, ahol ma is – nyugalmazott egyetemi tanárként – speciális kollégiumokat vezet. Előadásokat, előadás-sorozatokat tart, illetve tartott a Magyar Rádióban („Mindenki zeneiskolája”, „Zenetörténet mindenkinek”) és szerte az országban és külföldön is. A TIT (Tudományos Ismeretterjesztő Társulat) József Attila Szabadegyetemén idén tartja 55. előadássorozatát. A zenét a kultúrtörténetbe ágyazva tanítja, és nagy súlyt fektet arra, hogy egy adott kor zenei irányzatai mellett bemutassa a kor képzőművészeti, építészeti irányzatait, filmművészetét is.
Szeretnénk gratulálni a Príma díjhoz és a Príma Primissima jelöléshez.
Köszönöm szépen.
Mit szólt, amikor kiderült, hogy rajta van a jelöltek listáján?
Meg voltam lepve. Egyáltalán nem számítottam rá.
Zenepedagógusnak vagy inkább zenetudósnak tartja magát?
Ennek is – annak is. Évtizedekig tanítottam a Zeneakadémia Tanárképzőjében, illetve a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen – tehát szakembereket - zenetörténetre, zeneirodalom ismeretre, zeneelméletre, szolfézsra. Ugyanakkor egy életen át tartottam előadásokat, előadássorozatokat Budapesten és vidéken, és rendszeresen a Magyar Rádióban a zenekedvelő embereknek. Ez is – az is szívügyem. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy az előadásaim, így a zeneakadémiai speciális kollégiumaim tárgykörét ma is olyan témákból választom, amelyek hiányt pótolnak, nem szerepelnek a „tananyag”-ban). Az írásra kevesebb időm jutott, ennek ellenére akadnak olyan írásaim, amelyek a zenetudomány köréhez tartoznak.
Aktívan is zenélt valamilyen hangszeren?
Zongorázni tanultam, de az érdeklődésem a zeneszerzés felé hajlott. Ezt a szakot végeztem annak idején a Zeneakadémián, Viski János növendékeként. Ebből van oklevelem.
Hogyan kezdődött az ismeretterjesztő munkája?
Ifjú koromtól kezdve igyekeztem az ismereteimet, azt, amit szeretek, átadni másoknak. Legyen az zene, könyv, képzőművészeti alkotás vagy film. Annak idején, még mint konzervatóriumi növendék, kezdő főiskolás, a lakásomon igyekeztem a zene rejtelmeibe beavatni a barátaimat.
Meg lehet ismerni a történelmet a zenetörténeten keresztül?
A történelmet nem, hiszen a zenetörténet csak része a történelemnek. Valahogy úgy van, hogy létezik az emberiség történelme, azon belül a kultúra története, amelynek egyik fejezete a zene története.
Kikből áll a hallgatóság egy ilyen zenetörténeti kurzuson? Inkább fiatalokból, vagy minden korosztály érdeklődik ez iránt?
A laikus közönség érdeklődését leginkább a TIT keretében, a József Attila Szabadegyetemen tartott előadásaimon tudom lemérni, ahol idén tartom – ezúttal Solymosi Tari Emőke kolléganőmmel váltakozva - az 55. sorozatomat. Itt a középkorúak, az idősebbek vannak többségben.
Mi lehet ennek az oka? A fiatalokat nem érdekli annyira a komolyzenei műfaj?
Nem tudom igazán megmondani, bár erről sokan írtak. Nem tudom, vajon a TIT mennyire éri el az ifjúságot, milyen a propagandája, például az egyetemeken. Amikor bemegyek a Kossuth Klub előadótermébe, látok 20-25 éve ismert arcokat, de azért fiatalokat is.
Léteztek hasonló, zenetörténettel foglalkozó előadás sorozatok külföldön?
Vannak. Leonard Bernsteinnek és Simon Rattle-nek a televíziós sorozatai mintául szolgálhatnak a követőknek. Ezeken kívül nem ismerek hasonlókat. A magyar rádióban készített sorozatokat mindig figyelemmel kísértem. Magam is készítettem ilyeneket. Az egyik volt a „Mindenki zeneiskolája” amelyben mindenről szó esett, ami a zenével kapcsolatos. A másik a „Zenetörténet mindenkinek” címet kapta. Ebben végigkísértem az egyetemes zenetörténetet a kezdetektől a legújabb zenei irányzatokig. A közönséggel együtt alakítottuk ki a műsorok formáját. Olykor vendégművészeket, zenetudósokat is meghívtam. Állandó segítőim pedig a zongora mellett diákok, ma már hírneves zongoraművészek - Csalog Gábor, Kemenes András, Nagy Péter, Szokolay Balázs - voltak. Sokan kérdezik, szülők, nagyszülők: miért nem ismerhetik meg ezeket a sikeres műsorokat a gyerekeik, az unokáik? Válaszolni nem tudok rá. Kívül esik a kompetenciámon.
Figyelemmel kíséri a kortárs zenét is? Ezek is beépülnek az előadásokba?
Hát hogyne! Ez magától értetődik. A zenetörténetnek nincs vége, megszakítás nélkül halad tovább. Témától függ, de ahol lehet, igyekszem hangsúlyozni, kimutatni, hogy a mindenkori új zene, tágabban: az új művészet, szorosan kapcsolódik a régebbi időkhöz, de nem mindig a közvetlen előtte keletkezőhöz. Tudja, milyen izgalmas felfedezni, ha egy mai fiatal zeneszerző például a középkorból merít ihletet?
Honnan veszi az energiát ehhez a rengeteg munkához, amit még ma is végez?
Ez a génektől függ, meg a jó orvosoktól…
Számos díjat és kitüntetést kapott az évtizedek során, mennyiben más a Príma díj?
Nem tudom, de azt sejtem, hogy a jelölések társadalmi szervezetektől indulnak el, nem színezi semmilyen politikai háttér. Ami pedig a díjakkal együtt jár, a pénz mennyisége, amit kapunk, példátlan Magyarországon.
Hogyan fogadta a családja a jelölést?
Természetesen mindenki örült.
Folytatódik a családban a zene szeretete és művelése?
Igen. A feleségem nem zenész, de rendszeres zenehallgató. A lányom brácsaművész, ifjúsági zenekart vezet. Az unokám hegedül.
Köszönjük az interjút, és sok erőt kívánunk a további munkához.
A Prima Primissima küldetése, hogy példaképeket állítson a társadalom elé: azokat a kiválóságokat, akiknek teljesítménye, emberi tartása, értékrendje követendő lehet mindannyiunk számára. A díjat 2013-tól kezdve az OTP Bank gondozza és finanszírozza tovább. A 2016. évi Prima Primissima díj tíz kategóriájának harminc jelöltje közül – a szakmai elismerésen kívül – a közönség által legtöbb szavazatot kapott Prima a Demján Sándor által felajánlott 15 millió forinttal járó Közönségdíjban részesül. A jelölteket ezen a linken tekinthetik meg és SMS-ben lehet szavazni rájuk.