Sziklában éltek a szerzetesek

2009-10-15 00:00:00 debreczeni.l

hírkép

A Tihanyi félszigeten barangoló utazó a nyári szezon elmúltával sem marad érdekes látnivaló nélkül. Kisétálva az öreg Tihanynak is nevezett óvárosból, az Óvár felé indulva, a domb keleti oldalán, a húsz méter magas bazalttufa falba vájt barlanglakásokat találunk:a barátlakásokat.



Az Óvár keleti oldalában, a sziklafalban a 11-14. század között ortodox görög szertartású remeték vájták ki celláikat, kápolnájukat és ebédlőtermüket keleti típusú laura-rendszer szerint. Ez a Kárpát-medencében, sőt Közép-Európában az egyetlen, aránylag épségben maradt remetetelep, helyi neve barátlakások. A remeteteleptől nem messze található Tihany egyetlen forrása, amit korábban Orosz kútnak, ma Ciprián-forrásnak hívnak.

A valaha volt tihanyi remeték a gránitban érezték legjobban magukat.

Úgy tartják, hogy az apátságot alapító király hitvese, Anasztázia kijevi nagyhercegnő, Bölcs Jaroszlav leánya révén ukrán földről hozta ide a görögkeleti szerzeteseket. A cellacsoportokból ma már csak három barátlakás látható, a többit az 1952. évi sziklaomlás betemette. Ezzel együtt is a telep Közép-Európa egyetlen fennmaradt remete telepe.

Az országban másutt nem találunk ilyen jellegű építményeket. A barátlakások egész évben látogathatók.