A pozsonyi Új Szó által ismertetett dokumentum szerint annak kicsi az esélye, hogy Szlovákiát fegyveres támadás érje, de bármikor kialakulhatnak válsághelyzetek. NATO- és EU-tagként Oroszország a legfőbb veszélyforrás. A biztonsági stratégia e téren egyértelműen fogalmaz: rendkívül nyugtalanítónak nevezi, hogy Oroszország egy illegálisan lebonyolított népszavazás alapján fegyveres erővel annektálta az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet, megszegve a nemzetközi jogot. Emellett az oroszok részt vállaltak az ukrán fegyveres konfliktus életre hívásában és fenntartásában is, mely hatással van egész régiónk biztonságára.

A dokumentum kiemeli a hibrid fenyegetést, ami lényegében része az orosz katonai doktrínának. Ebbe beletartozik a politikai nyomásgyakorlás, a felforgató tevékenység, különféle titkosszolgálati és kibernetikai akció.

Szlovákia hagyományos haderejének fejlesztését is előirányozza a kormány által jóváhagyott védelmi stratégia: 2030-ig a védelemre összességében körülbelül 30 milliárd eurót fordít, 2020-ig a GDP 1,6%-ára, 2024-től pedig 2%-ára emeli a védelmi kiadásokat. A katonai felszerelés ugyanis elavult, a műszaki élettartamának határán jár, Szlovákia pedig így nem tudja teljesíteni nemzetközi vállalásait. Ebből a pénzből elsősorban a földi erőket, a légierőt és a kommunikációs és információs rendszereket fejlesztik – harci járműveket, páncélos csapatszállítókat, tankelhárító rendszereket, helikoptereket, vadászgépeket vásárolnak belőle.