A ferenceseket a prágai Szűz Mária kolostor templomában kínozták halálra. A külföldi szerzeteseket 1604-ben a katolikus egyház hívta meg Prágába, hogy a döntően protestáns városban miséket tartsanak, terjesszék a katolikus hitet és életükkel példát mutassanak az embereknek.

1611. február 15-én koncolták fel őket a prágaiak.

Prága többnyire protestáns lakosságának - cseheknek és németeknek egyaránt - azonban nem tetszett a szerzetesek tevékenysége, ellenségnek tekintették, gyakran támadták, megalázták őket.

Miután 1611 elején Habsburg Leopold zsoldos hadserege megszállta Prágát, az ellenséges viszony tovább mérgesedett. A prágaiak az ellenség embereinek, kollaboránsoknak tartották a ferenceseket. 1611 februárjában a kolostorban élő szerzeteseket összegyűjtötték, majd halálra kínozták őket.

A múltban már több kísérlet is történt a 14 mártír ferences szerzetes boldoggá avatására, de egyik sem végződött sikerrel. A rendszerváltás után, 1992-ben a Cseh Püspöki Konferencia újra napirendre tűzte az ügyet, és beadvánnyal fordult II. János Pál pápához a boldoggá avatásuk érdekében.

A Cseh Püspöki Konferencia október elején pásztorlevélben arra szólította fel a katolikus hívőket és a lakosságot, hogy a vérontás legyen "mementó" napjainkban is, amely tanúságot ad a hitről, segít a katolikusok és más felekezetek együttélését érintő "történelmi sérelmek" megértésében. A püspökök felhívták a figyelmet arra, hogy a világban "valódi szolidaritásra van szükség, amely a mélyebb értékekre épül".