Oroszországban a legelső tűzijátékot 1674-ben lőtték fel Usztjug városában, miután Hollandiából megérkezett a divat Alekszej Mihajlovics cár idejében. A pirotechnikai eszközök ünnepi felhasználása azonban I. Péter cár uralkodása alatt vált igazán népszerűvé – mesélte Alekszej Doronyin az Argumenti i Fakti orosz napilap cikkében - írják globoport.hu oldalán.

A történelmi adatokból megállapítható: annyira rajongott a tűzijátékokért a reformátor uralkodó, még a készítésüket is megtanulta. 17 éves korában például ő maga állította össze 1690 farsangjára a lőporkeverékeket, amelyekkel összesen három órán át szorakoztatta a péterváriakat.

Így érthető, hogy I. Péter cársága idején igen gyakran rendeztek tűzijátékokat, sokszor különösebb ürügy nélkül. A pirotechnikai és biztonsági feladatok ellátására még külön altiszti pozíciót is kreáltak. Ennek ellenére nem voltak ritkák a kisebb-nagyobb tűzesetek. Ráadásul a történész szerint ez nem elszomorította, hanem egyenesen mulatatta a cárt. Állítólag néha az emberek közé is dobott egy-egy petárdát, hogy lássa, amint sikoltozva szétrebbennek.

A legnagyobb show-t az északi háborút lezáró győzelem alkalmából rendezték 1721-ben. A négynapos ünnepségen többször is fantasztikus alakzatokat lőttek az égre. Hasonlóan nagyszabású látványosságra legközelebb II. Katalin cárnő megkoronázásakor, 1763-ban került sor.

Azonban az 1917-es forradalom nem kímélte a tűijátékokat, betiltották azokat. Az 1915-ös legutolsó után csak a II. világháború idején kerülhettek elő újra. Azóta viszont megszakítás nélkül használják a folyamatosan fejlődő pirotechnikai eszközöket. Látványuktól I. Péter valószínűleg teljesen elalélna.

Forrás: globoport.hu