Dr. Puskás Imre kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkár a rendezvény megnyitóján igazi ünnepnek nevezte ezt a két napot. Mint mondta egyre többen vagyunk olyanok, akik felfedezik és gondozzák a közvetlen környezetükben található épített vagy más kulturális örökséget. Éppen ezért tartják meg minden évben ezt a különleges hétvégét, amikor – akár a legkisebb településen is – megismerhetjük az eddig csak képeslapokon látott helyi értékeket. „ A cél, megnyitni, megmutatni és felidézni.” – foglalta össze Dr. Puskás Imre a most kezdődő hétvége üzenetét és értékét.

Tavaly 145 településen, 350 helyszínen több mint 10 látogató gazdagodott különleges élményekkel és ismeretekkel. Olyan helyeket is megnyitottak ez alkalomból, amelyek a hétköznapokban elzárva vannak a közönség elől. Az emberekben pedig él a kíváncsiság és a megismerés vágya pincétől a padlásig. Az idei évet a hazai műemlékvédelem megteremtője, báró Forster Gyula emléke előtt tiszteleg. Ennek jegyében a Várkert Bazárban rendezett megnyitó ünnepségen is részletesen ismertették munkásságát.

A program részeként elismerések átadására is sor került. Elismeréseket kaptak a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékébe újonnan felkerülők, a régészeti lelőhelyeket felfedező és bejelentő civil örökségvédők. Kiosztották a Költészet a kastélyban – kastély-vers-kép alkotó pályázat díjait is.  Külön díjazták a Kulturális Örökség Napjai 2015-ös legaktívabb helyszíneit is.

A megnyitó végén Dr. Puskás Imre nyilatkozott a világszámnak:

Ön szerint mennyire tartja fontosnak a magyar társadalom a szellemi és kulturális örökségét?

Arra gondolok, hogy egy közösség általában úgy határozza meg önmagát, hogy – gondoljunk csak egy képeslapra vagy kiadványra – azon szerepelnek a település legszebb, legmutatósabb épületei és ezek általában műemlék épületek. Ebből önmagában adódik, hogy büszkék vagyunk kulturális örökségünkre, büszkék vagyunk az épített örökségünkre. Ha arra is gondolunk, hogy néptánc csoportok, hagyományőrzők vannak szinte minden településen, akkor ebből az is látszik, hogy a szellemi örökségünket és hagyományainkat is ápoljuk. Tehát, amikor a Kulturális Örökség Napokat megnyitottuk ma, akkor ez nem egy zárt program, nem egy nem keveseknek szóló akció, hanem – ahogy a számok is igazolják – minden megyében vannak olyan települések, ahol megnyílnak olyan épületek, melyek nem állnak rendelkezésre a nyilvánosság számára. Ez is jelzi, hogy ez igen jó kezdeményezés és valójában a társadalom széles rétegei számára fontos kérdés, hogy megőrizzük a ránk bízott épített vagy szellemi örökséget.

Gondolja, hogy ezen a két napon túl is lehetne bővíteni a nyilvánosságot és a megismerés lehetőségét?

Szerencsére ezek az épületek sok esetben közgyűjteményt foglalnak magukba. Múzeumot, könyvtárat, levéltárat vagy akár csak olyan hivatalt, melyben egyébként is megfordulnak az emberek. Tehát többségében elérhetők a hétköznapokban is a közönség számára. Viszont magának az örökségvédelemnek az ügye természetesen fontos, hogy gyakran szóba kerüljön. Ne olyan módon kerüljön szóba, hogy a műemlékvédelem az akadálya a magántulajdon érvényesülésének, hogy plusz pénzeket igényel ennek fenntartása, megóvása, hanem hangsúlyozzuk ennek érték oldalát is. Azt, hogy ezek a műemléképületek adják meg településeink karakterét, arculatát. Ha ezeket nem óvnánk, akkor valójában azt a legfontosabb értéket veszítenénk el, ami az egyediséget adja. Ilyen értelemben valamennyiünk identitásának a forrásai is.

Mekkora lehetőség van ezeknek a felfedezett értékeknek a turisztikai kihasználására?

Nyilvánvaló, hogy a műemlékeink turisztikai érték, vonzerő szempontjából óriási távolságra lehet egymástól. Hiszen egy falusi közösségnek - nagyon helyesen – biztosan fontos a templom vagy egy műemléképület, faluház. Az viszont belátható, hogy ennek önmagában komoly turisztikai vonzereje vélhetően nincs. Ezzel szemben vannak azok kiemelkedő jelentőségű, kastélyaink, palotáink, várak, amelyeknek most kiemelt jelentőségük van. A kormány döntött arról, hogy a nemzeti kastélyprogram és fesztiválprogram keretében több tíz ilyen nagy jelentőségű épület fog megújulni – nagy részben Európai Uniós források segítségével. Gondolhatunk itt akár a Budai Vár megújítására is. Tehát, ha ezekről a helyszínekről beszélünk, akkor jelentős turisztikai vonzerőről is beszélünk. Az a reményünk és elvárásunk, hogy ezek a megújult épületek komoly számú turistát vonzzanak. Ezekben a térségekben, ahol mindez történik, érzékelhető módon növelje a turizmust és a helyi gazdaság motorjává is váljon. Ez természetesen akkor történhet meg, ha nemcsak egy-egy vonzerővel tud egy térség vagy település jelentkezni, hanem mindez összeadódik. Ez persze szakmai kérdés, de bízom benne, hogy így lesz. Biztos vagyok benne, hogy az örökségvédelem és a turizmus összefogása sok ember örömét szolgálja majd.