1917. szeptember 29-én nagy buli volt a Fradi-pályán. A meccs szünetében repkedtek a félig éles gránátok, hogy még többen jöjjenek a mérkőzésre, és persze adakozzanak. A háborúhoz ugyanis kellett a pénz.

Az első világégés idején pedig a magyarok nem fukarkodtak. Összesen 8 milliárd korona hadikölcsönt jegyeztek eleink, bízva a 6%-os kamatban. A papírok a vereség után már semmit nem értek. Az OTP Bank Pénzjegytörténeti Gyűjteményének időszakos tárlata azt mutatja be, miként próbálták meg akkoriban előteremteni a háborúhoz szükséges összegeket. A gazdaságtörténeti emlékek az I. világháború éveiből című kiállításon talán a korabeli plakátok a legérdekesebbek. Jegyezzetek hadikölcsönt feliratok, pénzben úszó katonák, aranykoronát markolászó turul, harcoló angyal. Mind-mind arra biztat, hogy adj pénzt a seregnek, a seregre. A marketing olyan erős volt, hogy egyre-másra születtek a minisztériumi dicsérő leiratok a hivatalnokoknak, akik élen jártak a kötvényértékesítésben. Még 1918. szeptemberében is gyűjtögették a hadikölcsönöket, bízva a csodában.

Szlanka András, a Pénzjegytörténeti Gyűjtemény igazgatója komoly munkát végzett. A tárlaton láthatjuk a háború idején kibocsátott részvényeket is, hisz a magáncégek is tőkét akartak bevonni. Ezek a befektetések nem szálltak el mind. Az adakozó és befektetői kedv oly magas volt, hogy még rézmozsarat is becseréltek vasmozsárra. Ez utóbbit hadimozsárnak hívták, és tulajdonosáé volt a dicsőség: tett a hazáért. Ha több mozsarat is adott, még egy bögre is lehetett a jutalma, a háborús vezetők képeivel.

Az I. világháborúra emlékező időszakos tárlat mellett a Pénzjegytörténeti Gyűjtemény (Vigyázó Ferenc utca 6.) páratlan perselykiállítása is megtekinthető, az ezüst érmetartótól a klasszikus malacperselyig.