A számukra fenntartott Fóti Gyermekotthonban 55-60 gyerek tartózkodik hosszabban. Hogy lesz abból a sokból ennyire kevés? Hazai szakembereket és egy kísérő nélküli kiskorút kérdezte a témáról a globoport.hu. A fenti adatok közötti nagy különbség miatt támad a gyanú: reálisak ezek a számok? Haraszti Katalin, az Ombudsmani Hivatal főosztályvezető-helyettese elmondta, hogy a kísérő nélküli kiskorú azt a 18 éven alulit jelenti, aki szülők, rokonok nélkül érkezik egy új országba. Ha 2015. szeptember 13-ig 170.000 menedékkérő volt Magyarországon, és ha arányaiban nézzük, ez a 8.200-as szám nagyon is valószínű.

Ezt az adatot a Helsinki Bizottság jogásza, Iván Júlia is reálisnak tartja. Elmondta, hogy a Bevándorlási Hivatal statisztikája szerint az idei év első felében 3.779 gyermek kért menedéket Magyarországon. A nyári tömeget látva, szerinte elképzelhető, hogy ez a szám ennyire megugrott.

Sokan felnőttnek mondják magukat

A papírok nélkül érkező menedékkérő fiatalnak a korát egy rendőrorvos állapítja meg. Ezt a kormeghatározást viszont Iván Júlia módszertanilag igen sekélyes eljárásnak nevezte: „Nagyjából fizikai megfigyelés történik nagyon rövid idő, 12 óra alatt. Tehát gyakorlatilag ránézésre, hasraütés-szerűen dönt az orvos, aki általában egyébként nem gyermekorvos, hanem egy felnőtt háziorvos. Ezenkívül a kormeghatározás nemcsak orvosi, biológiai kérdés, hanem szociális és pszichológiai rétegei is vannak. Figyelembe kellene venni, hogy az az afgán fiatal, aki a bombázások között nőtt fel, 8 évesen dolgozni kezdett és egyedül megtett egy ekkora utat, teljesen más fizikai és pszichés állapotban van az egész nap a számítógép előtt görnyedő magyar kortársához képest. A rossz kormeghatározásnak nagyon komoly következményei vannak. A Helsinki Bizottság például rendszeresen lát nagyon-nagyon fiatalnak tűnő srácokat fogvatartási helyeken felnőttek között.”

Ezekből a pontatlanságokból és persze a kormány kommunikációjából (nem kérünk a menekültekből) fakadóan könnyen előfordul, hogy a hatóságok alaptalanul nagykorúsítanak. Viszont arra is van példa, hogy maga a fiatal vallja magát felnőttnek.

Menedékjogot kérni nem kötelező

Sok-sok tényező befolyásolhatja a fiatalt, amelyeket Bognár Katalin két nagy csoportra bont: a saját motivációkra és a magyar hatóságok hozzáállására. Bár az Emberi Erőforrások Minisztériuma újabban kezdeményezi az együttműködést a civilekkel, Iván Júlia szerint a hatóságok jóval nagyobb rugalmasságára volna szükség, hogy minél több kísérő nélküli kiskorú akarjon Magyarországon maradni. „Otthon már eleve az erősebb gyereket választja ki és indítja útnak a közösség. Ez óriási felelősség. Beléjük invesztáltak az otthoniak, hogy majd ők “kitapossák” az utat, vagy hogy a külföldi fizetésükből küldjenek haza. Ami meghatározó még, az a “befogadó” társadalom attitűdje. Az, hogy a menekültek célpontja Nyugat-Európa, Magyarország pedig tranzitország, mintha feljogosítana minket arra, hogy a lehető legkevesebbet foglalkozzunk velük.

A Helsinki Bizottság statisztikái szerint 2015 márciusáig 626 gyerek kért menedéket Magyarországon. Az eljárást megvárok közül csupán húszan kaptak védelmet, harmincat elutasítottak. Sokszor fordul elő az is, hogy évről-évre hosszabbítgatják a gyerekek ideiglenes tartózkodási engedélyét, de konkrét státuszt és az azzal járó integrációs lehetőségeket nem kapják meg. Így csalódva a rendszerben és biztos perspektíva nélkül ők is továbbmennek. – írja tényfeltáró cikkében a globoport.hu