A zord időjárás okozta közlekedési káosznak jómagam is „élvezője” voltam. Az utak járhatatlansága miatt egy 50 kilométeres táv oda-vissza megtétele 22 óráig tartott - írja az egyik szemtanú a legolvasottabb szlov§kiai magyar hírportálon.

A történet röviden: " Másodmagammal este hat órakor indultunk Dunaszerdahelyről Komáromba. Nagymegyerig még sima volt az út, onnantól kezdve egyre gyakrabban láttunk árokba sodródott gépkocsikat. Őrsújfalut is elhagytuk, három kilométerre voltunk a céltól, amikor dugó miatt várakozásra kényszerültünk, egy árokba hajtott kamion pótkocsija az egész utat leblokkolta. A mentésnél dolgozók azt mondták, legalább két óráig biztos nem lesz járható az út. Visszafordultunk, hogy más utat keressünk, de csak Csallóközaranyosig jutottunk. A hó miatt több tucat gépkocsi feneklett meg, újabb dugó alakult ki. Hóvihar volt, egy óra alatt annyi hó került az úttestre, hogy csak a terepjáróknak volt reményük fennakadás nélkül tovább menni. Nagyon hideg volt, a csípős szél ezt még fokozottabban érzékeltette, ha valaki fedezék nélkül marad, megfagy. Este 11 körül megérkeztek a hókotró autók, rendőrök és a tűzoltók is, be-benézegettek az utókba, afelől érdeklődtek, hogy van-e elég benzin, mert ha nincs, az embereket beviszik a faluba. Mi a várakozás mellett döntöttünk, úgy számoltuk, ha óránként csak negyed órát fűtünk, akkor elég lesz a benzin reggelig. Az egyik tűzoltó kabátokat is adott, hogy könnyebben viseljük el a hideget (köszönet, ezeket hamarosan visszaadjuk). A rádiót hallgatva értesültünk arról, hogy több ezer sorstársunk van, nem csak a Felvidéken, hanem Magyarországon is. Az egyik magyar rádióba betelefonált egy utas, azt mondta, négy gyermekével együtt már 10 órája várakozik az M1-es autópályán. Ezt hallva is türelmesen várakoztunk a helyet megoldására. Hajnali négy órára a tűzoltók annyira megtisztították az utat, hogy legalább a faluba be lehetett menni. Reggel hatkor annak a háznak a lakói, mely közelében a kocsink állt, Jakab Imre és Horváth Lajos munkába készültek, ám amikor megláttak bennünket, behívtak a házba, emberségből jelesre vizsgáztak, minden segítséget megadtak. A párom tanárnő, érettségi elnök volt Somorján…, telefonált és megtudta, az érettségi is elmarad. Délben jött a hír, hogy az út egy sávban már járható. Vendéglátóink az autót is segítettek kihúzni a közben ismét egy méteressé vált hófalból. Elindultunk, úgy tűnt, minden rendben lesz, ám Ócsán egy rendőr leállított bennünket, közölte, csak rendőri felvezetéssel szabad közlekedni, konvoj részeként, ezért várjunk egy kicsit. A rádióban a rendőrparancsnok arról beszélt, hogy negyven percenként indulnak a konvojok, mégis több mint két órán át várakoztatott bennünket, gyakorlatilag semmiért. Délután négyre értünk haza, 22 órával azt követően, hogy elindultunk. Jó érzés volt látni és tapasztalni a gyermekek örömét, hogy épségben megjöttünk" – olvasható a felvidek.ma szlovákiai magyar hírportálon.